"Kérek a fejben rendet" - Hiperkarma
Karácsony Gergely a Népszabadság november 21. számában publikálta – ha nagyon kekec akarok lenni, akkor – védekezését, hogy miért is nem lépett vissza az MSZP javára, mikor éppen ő indítványozta a visszalépést. De ugyanezt az írást feltették a bontsukle.hu sitera is, én itt találkoztam vele pár órája.
Bájos, hogy pont egy ilyen, szabadkozó írás egy ilyen elnevezésű honlapon jelenik meg, persze az egész honlap, az LMP-vel együtt vicces, hisz a legpasszívabb parlamenti pártról van szó itt. A bontás áll a legtávolabb tőlük.
A jobb oldalnak meg kurvára hiányzik, hogy ne agyatlan zombik sajátítsák ki a konzervatív címkét (és jelen pillanatban az országot is), személy szerint a “nekünk mohács kell” parafrázist én inkább a “nekünk Semjén kell”-re cserélném le. Hogy talált egymásra ez a rengeteg retardált barom? Szörnyű…
A szocialisták nagyon óvatosak, láthatták nem egyszer, hogy a párt szakadás a magyar politikai térben egyenlő a halálos ítélettel. Mindig megoldották ezt a problémát a platformok viszonylagos önállóságával. Gyurcsány tegnapi – belülről meg nem erősített – zsarolása a pénzekkel pont azt az opciót vetette fel, hogy ha az ő platformaj eltűnik, akkor a töbinek nem lesz pénze az érdemi politizáláshoz.
Bár egyesek szerint az LMP az új alternatíva a megújuló liberális-baloldali értékrendűeknek én ezt azért a jelen helyzetben vitatnám. Az LMP egy nagyon nagyon halvány valami. Sose hallani róla igazán mikor fontos témák merülnek fel. Biztos reflektálnak, hisz a honlapjuk tele van beadványokkal, tervekkel, parlamenti cuccokkal, de mégis ezt nem kommunikálják jól kifelé. Amatőrök. Biztos […]
Helyzetértékelés a magyarországi eu parlamenti választás utáni helyzetről. Részvétel, pártok, ilyesmi.