Jézus a kereszten

Robert Graves: Jézus király

Ha Passuth a legnagyobb magyar történelmi regény író, akkor bízvást mondhatjuk azt is, hogy a földkerekség legnagyobbja a témában Graves. Mégis a Jézus királyban többet tett, mint szokott. Nem csak megírt egy történelmi időszakot, egy személyt, hanem újraértelmezte Jézus egész munkásságát. Pont ezért, mint regény nem is túl jó, de mint tanulmány is kevés. Könyvnek viszont kitűnő.

Aki azt állítja, hogy Jézus nem élt az egy barom. Jézus élt és itt tanított a földön és piszok nagy hatással volt az egész bolygóra. Lehet, hogy Jézus nem egy személy volt, lehet, hogy több vándortanító és rabbi alakját mosták össze. Lehet az is, hogy volt egy Jézus és a kortársainak tetteit neki tulajdonítják. De valaki volt. És a József név elég elterjedt volt már akkor is, szóval akár még lehetett József is.

Graves, aki úgy tűnik elég alapos kutató is, felállított egy új teóriát. Újat nem talált ki, csak megpróbálta megmagyarázni Jézus történetét az evangéliumok és Pál levelei meg a többi írás alapján. Mellé tette mindazt, amit a Földközi tenger és tágabb medencéjének vallásairól tudott és szépen felgöngyölítette Jézustól kezdve visszafelé – minimum – Jákobig a sztorit. Nem mondom, hogy igaza van. Az tuti, hogy a teljes igazságot sose tudhatjuk meg (pedig állati érdekes lenne).

Jézus a kereszten

Jézus a kereszten

Graves szerint, Jesua, József vagy Jézus igazából Heródes unokája volt, az a személy, akiben egyesültek az ősi zsidó királyi házak vérvonalai. Egy állati jól időzített keresztezés. Ha most egy kicsit visszagondulunk tanulmányainkra, akkor tudjuk, hogy ez az az időszak, amikor Heródes halála után a zsidó királyság, mint olyan, igazi király hiányában felfüggesztett állapotba került, tetrarchák uralkodtak a szentföld felett, no meg a rómaiak. (Mit adtak nekünk…, igen azok.)

Nem írom le a sztorit jobban, lényeg az, hogy Jézus elbukik. A kereszthalál nem a megváltás, hanem a kudarc.

Nagyon erős könyv tartalmában és elég olvashatatlan sok helyen. Közel egy hónapba telt átrágni rajta magamat, volt, hogy napokig nem bírtam felvenni. De a végén, a kifejlet, na az nem hazudtolja meg Gravest, kibújik belőle a mesélő, a történetíró.

Kár, hogy nem elébb.

Címke: ,

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.