"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
Nagyon más megjósolni a vacakabb forgatókönyv valószínűségét, mint átélni, ahogy a megérzéseid valóra válnak. Sohasem hittem az MSZP-ben, nagyon szkeptikusan, de támogatólag álltam Bajnai mellé és hülyének gondoltam a Milla/Szolidaritás/LMP-PM tengelyt. Erre kiderült, hogy amit gondoltam róluk az 100%-ban igaz és mégsem örülök.
Kedden, igen kedden volt, elmentem a Milla tüntetésre, amin bejelentették az Együtt 2014 olajfa szervezetet. Ezt a cikket, illetve az eredetijét, utána este kezdtem el írni, nagy felindultságban. Fáradt voltam befejezni, aztán meg hat nap betegszabadság és nemzeti ünnepes munkátlanság után időm se volt rá.
Sosem tagadtam, hogy a Köztársaság legjobb miniszterelnökének Bajnai Gordont tartottam. Leírtam ezt itt, a blogon is, azt is, hogy tetszett a csendes, visszahúzódó, de cselekvő mód, ahogy intézte az ügyeket. Az, hogy meglepődtem mikor láttam a hírekben: ilyen a jó miniszterelnök, csak akkor van ott, amikor kell.
Januárban azt írtam, hogy a nem tetszik a rendszer után tegyünk kettőspontot, és mondjuk el, hogy mit kéne tenni, ha rapelve az se baj. Na baz’meg, ötösöm lenne úgy a lottón, mint ezzel kapcsolatban. Az általam amúgy is faszságnak gondolt alternatív elnökválasztás győztese Dopeman. Március 15.-én elrapelheti.
Azért nem örülök. Ez az egész gáz.
Nagyon eseménydús hétvégénk volt, már közéleti szempontból. Orbán megfutamodott pár ezer tüntető elől, az MSZP huszonegynehány év után kettészakadt, pedig mindig ezt akarták elkerülni. És alternatív köztársasági elnököt akarnak választani március 15.-én a millások.