"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
Abban állapodtunk meg Balázzsal, hogy végigmegyünk a Keletiig a metróval, aztán lassan visszacsorgunk, állomásról állomásra fedezzük fel az új vonalat. Én eredetileg nem gondoltam ekkora útra, de addigra megjött a kedvem és újdonsült társamtól sem akartam megválni.
A másodikon, velünk rézsút szemben, nyílik az erkély ajtó, egy nő lép ki, kabátot húzva majd leül egy székre, amit innen nem látok és pár pillanat múlva hallom az öngyújtó kattanását. Jó lehet neki, leszívja az első slukkot, aminek a legjobb az íze, évek óta nem cigiztem, néha hiányzik.
A múlt héten egészen megújult a nappalink, megékeztek az új huzatok a foteleinkre.
Még nincs készen, még nagyobb lesz, még több térrel és elképesztő kilátásokkal. Már most tele van olyan részletekkel, sarkokkal, ahol csak állsz és nézel ki a fejedből, hogy lehet egy épület ilyen nagyszerű. Épp emiatt a nagyszerűség miatt olyan kontrasztos ez a kicsinyes kihasználatlanság és koncepciótlanság, ami belengi az egész helyet.
Nátha és torokfájás miatt mentem a háziorvoshoz és olyan remekül elláttak, még tüdő röntgenen is voltam, hogy panaszom nem lehet. Igaz feleslegesnek éreztem néhány kört, de ők tudják, ők az orvosok.
It seems we can’t find what you’re looking for. Perhaps searching can help.