"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
A Magyar Köztársaságnak úgy kellett a mai döntés, mint egy falat kenyér. Mert az, ahogy a doktori tanács döntött azt mutatta meg, hogy a mellébeszélésnek és hadoválásnak is gátat lehet vetni. Hogy a hazugság és lopás is mértékkel űzhető csak, hogy az emberek általában azért nem szeretik, ha végképp hülyének nézik őket.
Hazaárulás vagyon folyamatban feleim. Ez egy nagyon kemény szó, de vannak pillanatok, amikor kemény szavakkal lehet csak leírni az igazságot. A hazaáruló szó, amúgy megkopott, elvesztette jelentőségét, hisz annyi március tizenötödikén és október huszonharmadikán ordítozták, boldog tojásdobálás közben, hogy az ember már fel se kapja rá a fejét. Ja, megint egy kis hazaárulás, és eszi tovább a pirítóst.
Adjuk vissza ennek a szónak a böcsületét én azt mondom!
Tegnap este kimentünk a ZP megmentéséért demonstrálók közé. Volt ott a ZP szerint vagy 35000 ember, a mai újságcikkek szerint “párezer”, a nagyvonalúbbak tízezernél többről beszélnek. Én nem tudom, ennyiig nem igen tudok elszámolni, főleg, hogy az emberek nem maradtak nyugton, hanem állandóan mozogtak, de szerintem egyszerűen kurva sokan voltunk.
Ez az ország nagy szarban van. Igaz, ez nem újdonság, jó ideje ülünk benne, kezdetben még csak derékig ért, aztán addig ügyeskedtünk, hogy ellep lassan teljesen. A szar abból áll, hogy a közintézményeink, azok a dolgok amik azért vannak, hogy az állam kiszolgálja a népet nem működnek jól. Demokráciában, köztársaságban az állam, a kormány a […]