"Az éjszaka elöttem és nincs mit vesztenem" - Európa Kiadó
Nekem a tegnap úgy telt, hogy megnyitva egy-egy böngésző fülön ott volt a 444 és a SportGéza eseménykövetős cikke a magyar hegymászók eltűnéséről. Minden engem ismerő, vagy olvasó tudhatja, hogy nálam kevesen gondolhatnak kevesebbet a profi sportról, az extrémről meg főleg, az egyetlen kivétel talán Erőss Zsolt.
Anyámnak a Facebookon rengeteg ismerőse van, én igyekszem kordában tartani, hogy kit jelölök be, vagy fogadom el a jelölését, mert azt gondolom, hogy egy egészséges 150-200 fő után már értelmetlen a dolog. Átláthatatlanná és kuszává válik az oldal. De visszatérve a kiindulásra, tehát: Anyunak rengeteg ismerőse van és érdekes megnézni néha az ő adatlapján keresztül az átlagos Facebook userek viselkedését, képeit és üzenőfali megosztásaikat, mert gyöngyszemekre lehet akadni. Ilyen volt a kép is, amit ehhez a bloghoz fűztem hozzá.
Vannak pillanatok, mikor úgy érzem, hogy a blogom eredetileg kitalált kategóriái kevesek. Ennek a cikknek legszívesebben a vicc, netán a magyar ugar kategóriát kéne viselnie, az, hogy végül közélet lett belőle egyrészt kényszer, másfelől szomorú. Mert mi is történt voltaképpen? A nagynéni nem ért egyet politikailag az unokaöccsével és a jó fiú családi érzéseire apellálva megfedi. Megannyian átéltünk már hasonlót, a vasárnapi ebédnél a második rántott hús előtt egy túlbuzgó rokon villával hadonászva elmondja, hogy bezzeg a nagyapád ha ezt tudná…
Január végén volt egy nagyobb kirohanásom ezen a blogon az állampolgársági törvény miatt. Akkoriban azt írtam, hogy senkinek nem jó, hogy olyan emberek, akik nem itt élnek bármilyen szinten is beleszólnak az itteni ügyek intézésébe. Azt írtam, hogy ez nem jó se nekik se nekünk, és ha meg nem kapnak jogokat, akkor meg olyan másodrendű állampolgárok lennének, ami meg megalázó nekik, szánalmas nekünk.
Mindegy, mert a kettős állampolgárság, szavazati joggal egyetemben életbe lépett, amire a környező országok is reagáltak, olyik nem csinált semmit, olyik meg, mint Szlovákia, hozott egy olyan törvényt, hogy aki más állam állampolgára az automatice nem lehet Szlovák állampolgár. Lehet, hogy durva, de szívük joga, hogy ezt meglépjék.
Jobs halála meglepően felkavarta az internetes közösséget, sőt még a nem interneteset is. Talán pont egy halálon lehet lemérni, hogy miként változnak meg az értékek és a súlyok a világban. Persze a halálhír után nem sokkal jöttek a rossz viccek és a lila gőzöktől terhes faszságok is. Egy utóbbi nyomán ragadtam billentyűzetet.