"Soha nem akartam az lenni, aki vagyok" - Európa Kiadó
Azt tudtam, ugye, hogy az embereknek, leszámítva párat igazából csak valami lilás dolog van a fejükben, hogy én mit dolgozok. Evégett kaptam már hideget-meleget családi ebédlőasztalnál (“az nem munka”), voltak kínos félreértések (“dehát anyukád mondta, hogy…”) most is valami hasonló jött össze. Be lettem szervezve valami új piramisjátékozás csapatépítésébe, merthogy ezek webáruházon keresztül tolják, akkor […]
Jó volt a három napos hétvége. Óraátállítás, hosszabb alvás, ilyesmi. De az utolsó éjjel elhozta a megszokott fél évente visszatérő rémálmomat. Valahogy a mai fejemmel a gimnáziumba kerülök újra és ott kell szenvednem. Asszem amíg gimibe jártam nem is gondoltam, hogy ennyire utálom. :) De ez az álom, a folyosók, a tanárok, a teljesen értelmetlen […]
Fura egy ország ez a mienk. A hétvégén kirándulni voltunk Komáromban, megnéztük a monostori erődöt, ahol én már sok évvel ezelőtt is jártam, majd átnéztünk a Duna túlpartjára vacsorázni egyet. 29 euróból tömtük degeszre magunkat hárman, fejenként több itallal, édességgel, leves, főétel, nagy adagok. Pedig ottan ójró van. Azt’ mégis megéri. Hülyék azok a szlovákok, […]
Legalább egy, de inkább két hete vagyok halálosan fáradt, nem tudok jól aludni, nem tudok eleget aludni, minden bajom van, ami rám azért nem jellemző. Aggódom Zsófi miatt, akit megműtöttek és most lábadozik, nem vagyok éppen elégedett a melóm egy részével. Persze vannak jó dolgok is. A külön munkám éppen nagyon kellemes, családi project és […]
Gondolatok a TótaW mai publicisztikájáról, amik úgy felvetődtek bennem a cikk után. Konzervativizmusról, az MSZP-ről meg úgy áltuljában arról, hogy miért nem tetszik az egész.
This magic moment So different and so new Was like any other Until I met you And then it happened It took me by suprise I knew that you felt it too I could see it by the look in your eyes
A nyár elmúlt, ezzel kicsit kezd minden visszaállnia régi kerékvágásba is. Ott hagytuk el a fonalat, hogy július elején irdatlan mód bebasztunk a Pluto koncerten. Aztán következett a bélatelepi nyaralás, M kolleginával, B kartárssal közösen, nagyon kellemes egy hetet töltöttünk el az ősi hajlékban. Fürdés, iszogatás, főzőcske, ilyesmik.
Hát hosszú esténk volt. Na jó, kezdem az elejéről, nézzétek el nekem ha netán csapongóbb lennék a szokásosnál is nem vagyok még teljesen önmagam.
Pénteken, míg a feleségem a Quimby teátrum előadásán volt én az Apámmal meg a barátnőjével az Orczy kertbe mentem, hogy Timur Lenket hallgassak. Nem gondoltam a munkából hazafelé, hogy aznap este még kimozdulok, mert bár többeket csábítottam a koncertre senki nem ért rá. Végül Apuék mondták, hogy menjünk csak el, és megérte.
Hát igen, régen írtam ide, ennek is megvan a maga jó oka, tudniillik rohadtul nem értem rá. Ha melóban vagyok, akkor sajnos nem sok időm van magán netezésre, otthon meg már alig van kedvem újra CMS felületekkel babrálni. Másrészről meg az elmúlt két hétben, vagy háromban egy csomó koncerten voltam, fesztiváloztunk.