"Az éjszaka elöttem és nincs mit vesztenem" - Európa Kiadó
Érdekes, hogy a TV sorozatok nagy része valamiképpen kötődik a természetfelettihez, úgy tűnik a fantáziálásnak reneszánsza lett. Az is érdekes, hogy a természetfeletti évszázadokon át inkább veszélyes volt, gonosz, félni kellett tőle, de tartani mindenképpen. Most meg szerelmes vámpírok, hős farkasemberek, jólelkű mentalisták özönlik el a tévéképernyőket. A Haven is ilyen sorozat, szinte már a paranormális a sztenderd benne.
Az ív: Napoleon Boulvard – Kispál és a Borz – Kiscsillag.
Jó rég volt már, hogy a valami letöltőoldalon megtalálétam a Bárkát és olyan jónak tűnt az alapsztori, hogy lehúztam, kiírtam egy dvd-re, más sorozatok társaságabn, aztán egy időre feledésbe is merült. Valahogy amikor a sorozatok közt válogattunk mégse tűnt annyira vonzónak. Egy idő után aztán belevágtunk és kellemes csalódásnak bizonyult.
Anyámnak a Facebookon rengeteg ismerőse van, én igyekszem kordában tartani, hogy kit jelölök be, vagy fogadom el a jelölését, mert azt gondolom, hogy egy egészséges 150-200 fő után már értelmetlen a dolog. Átláthatatlanná és kuszává válik az oldal. De visszatérve a kiindulásra, tehát: Anyunak rengeteg ismerőse van és érdekes megnézni néha az ő adatlapján keresztül az átlagos Facebook userek viselkedését, képeit és üzenőfali megosztásaikat, mert gyöngyszemekre lehet akadni. Ilyen volt a kép is, amit ehhez a bloghoz fűztem hozzá.
Bár az ismerőseinktől rengeteg könyvet, folyóiratot, no meg tanácsot kaptunk a sikeres gyerekneveléshez, de valahogy keveset hasznosítottunk. A Suttogó meg a többi ilyen nekem pár oldal meg belepillantások után is inkább baromságnak tűntek. Igaz nem is sokat próbálkoztam velük. Végül Zsófi felolvasott pár részt a Ranschburg könyvből és ez szimpatikus volt. Így aztán fogtam és végigolvastam.