"Az éjszaka elöttem és nincs mit vesztenem" - Európa Kiadó
Heti blog lesz az a rovatom, ami régen az lpj volt. Az egész hét gyakorlatilag arról szólt, hogy tavaszi enyhe zefírek helyett hó van. Annyi, mintha egy karácsonyi képeskönyvben élnénk. Zikzik mondaná Micimackó. Kedden elmentünk a Telenorhoz az Alleeba és lecseréltük a mobilomat, a Samsung Minit egy Sony Xperia J-re. Azóta ezt basztatom, most is […]
Talán még nem is voltam gimnazista, mikor anyu egyszer elkezdte felolvasni az Egy múló pillanatot nekem, azzal, hogy ebben a regényben benne van mindenki a családunkból. Ők gyerekként azt keresték, hogy melyik szereplő kire hasonlít leginkább. Jó játék volt, úgy olvastuk végig a könyvet, hogy mindig megbeszéltük, hogy ez ki lehetne közülünk.
A tornácon ülök, kényelmes nád pihenőszék, a nyitott ajtón csendes zene, a barátaim nevetése és a konyhából a készülő paprikás krumpli illata szűrődik ki. Az idő hűvös, a felhők gyorsan és haragosan szelik át a bilikék égboltot, néha nehéz hideg esőt hoznak, minden szürke lesz. Aztán hirtelen ezüstösen felragyog a felhő széle, a napsugár, mint […]
A nyár elmúlt, ezzel kicsit kezd minden visszaállnia régi kerékvágásba is. Ott hagytuk el a fonalat, hogy július elején irdatlan mód bebasztunk a Pluto koncerten. Aztán következett a bélatelepi nyaralás, M kolleginával, B kartárssal közösen, nagyon kellemes egy hetet töltöttünk el az ősi hajlékban. Fürdés, iszogatás, főzőcske, ilyesmik.
Jah, két napja volt, hogy betöltöttem a 29-et. Az emberek jó része jött azzal, hogy te jó isten milyen ör… izé, hogy eltelet az idő! Hisz mindjárt 30 vagy! Na és?