Geréb Ágnes, fotó: mtv.hu

A modern Antigoné

Geréb Ágnes

Geréb Ágnes élete és műve nagyon megosztó. Én nehezen tudom rendbe tenni magamban az egészet, talán épp ezért kezdek itt most írni róla. Elnézést, ha a szokásosnál is csapongóbb leszek…

Geréb Ágnes igazi celeb, mindenki ismeri ebben az országban, vannak fanatikus rajongói, elszánt ellenzői és olyanok is akiket nem érdekel igazán. Na, az utóbbiak vannak a legkevesebben, mert Geréb olyan, mint Antigoné a saját sorsát összefonta egy eszmével. A kettő mára elválaszthatatlan. Tedd fel valakinek gyors válaszra a két szót:

Otthonszülés?

Geréb?

A válaszok ezek lesznek:

Geréb Ágnes.

Otthonszülés.

Ez azért van, mert Geréb Ágnes úgy döntött, hogy az életét teszi rá a munkájára. Az elveire, az elkötelezettségére… Az ilyen döntések szoktak nagyot szólni.

Ha megnézzük mélyen, akkor Geréb Ágnes sikert ért el. Otthonszülés ügyben mindenkinek lett véleménye, a törvényi szabályozás lassan megkerülhetetlen, ezt Ő, ez a érte el. Mondjuk ki: kierőszakolta. Nem érdekelte se Isten, se ember tette amiről azt gondolta, hogy helyes. Istent itt értsük törvényként.

Egy pillanatra még visszaugranék. Azt írtam fentebb, hogy Gerébhez mindenki viszonyul valahogy, és a legkevesebben vannak azok, akiket nem érdekel. Tudjátok miért? Mert csecsemőkkel foglalkozik. A gyerek, az újszülött mindenkit érdekel és érint. Visszautalnék egy régebbi írásomra:

Az emberek állatok, ugyanazért vagyunk a földön, mint a hangyák, a kutyák a siklók: fenntartani a fajunkat. Ennek egy biztosítéka van a gyerek. Hiába nagy művész valaki, ha kihal körötte a társadalom, a többi ember akkor a Mona Lisa is visszaesik azzá, ami: egy tárggyá. Mit ér a József és testvérei, ha nincs aki olvassa? Kevesebbet, mint a homok az ujjaink közt. Mindaz amit mi, emberiség, valaha elértünk, tettünk, alkottunk csak úgy értelmezhető, hogy át tudjuk adni a többieknek, a jövőnek, az utódainknak.

Az ember úgy van huzalozva, hogy érdekli ami a gyerekekkel történik. Jobban érdekli, mint az, ami az anyával történik. Hogy miért? Mert a gyerek a jövő, a társadalomé, az emberiségé, az új remény. Az anya és az apa bevégezte a dolgát, ha a gyerek megvan. Reprodukció, ennyi. Ha valamelyik kiesik ott a másik, ha az is kiesik ott a társadalom, aki gondoskodik a gyerekről.

Geréb Ágnes személyes tragédiája, szerintem, onnét eredeztethető, hogy az anyát fontosabbnak gondolja a gyereknél. És itt van az a pont, ahol én se értek egyet vele. Írtam erről már régebben, ha a fenti linkre kattintasz ott szépen ki is fejtem, az anya kutyakötelessége, hogy vigyázzon a  magzatra, a gyerekre. Hogy a lehető legbiztonságosabb körülmények között hozza világra. Akárki, akármit mond ma, ezen a földön a szülészeti osztály az a hely, ahol egy gyerek a születésekor a legnagyobb biztonságban van. Geréb Ágnes ezt nem így gondolja. Szíve joga.

Ott szúrta el, hogy a kocsit fogta a ló elé. Harcolnia kellett volna azért, hogy jogosítványokat kapjon, hogy rendezett legyen az egész jogi háttere. De ő azt az utat választotta, hogy mesianisztikusan elől jár. Nem várta meg, hogy a társadalom megeméssze, elfogadja és saját szája íze szerint elfogadja az Ő ötletét. Azt gondolta, hogy mindenki más hülye, majd ő megmutatja.

Geréb a nők, az emberek szabad választási jogáról beszél, az önrendelkezésről. Az önrendelkezés az egyik legfontosabb dolog, egyetértek, de az ilyen liberális eszmék értelmes, felelős gondolkodást is feltételeznek. Önrendelkezésnek hívhatnánk azt is, hogy szembe hajtok a forgalommal a sztrádán. Bevállalom, legfeljebb meghalok, de azért nem teszem meg, mert megölhetek vele mást is. Innentől az önrendelkezésnél egy sokkal erősebb, ősibb, zsigeri axióma lép: nem veszem el más életét.

Mózes ezt tökéletesen összefoglalta: Ne ölj!

Geréb Ágnes itt tévedett. Nem vette figyelembe a bennünk élő, zsigeri, nagyon alapvető parancsot. Az önrendelkezés, a nő önrendelkezési joga nem terjedhet ki a babára. Amikor úgy dönt, hogy megtartja a gyereket, akkor feladja az önrendelkezésének a jogát. Vitaminokat szed, nem emel nehezet, úgy él, hogy a baba 9 hónapig a lehető legjobbat kapja. A nő inkubátorrá válik. És ehhez hozzátartozik az is, hogy életre segíti. Ha ez megvan újra egy személy lesz belőle, önálló individuum. Ez az anyaság gyönyörűsége, az amit férfiak sose érezhetnek, ezért olyan toposz a nő, az anya, mindig, mindenhol. Sokat kap cserébe ezért az önfeladásért.

Mit akartam még elmondani?

Geréb Ágnes, ahogy az elején már írtam, az otthonszülést, az anya önrendelkezési jogát és a saját személyét összemosta. Úgy érezte, mint Antigoné, hogy amit ő tesz az csak jó lehet, hiába mondta Kreón, hogy ezt nem lehet. Újra eltemette a testvérét, Geréb pedig újra segédkezett az otthonszülésnél. Újra baj lett belőle. Pedig a modern Kreón megmondta, hogy nem csinálhatja ezt tovább.

Kreón megtette amit tennie kellett. Antigoné megtette, amit jónak látott. Geréb Ágnest börtönbe kellett zárni. Sajnos. Egyénileg, mint Geréb Ágnes borzasztóan sajnálatra méltó. AhogyAntigonét is sajnáljuk.

De tudjuk, hogy Kreónnak van igaza.

Címkék: , ,

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.

[...] és működéséről már évek óta nem titok, többször is foglalkoztam vele ezen a blogon [1, 2], mégis most az ítélet során átgondoltam az ügyet újra és nem érzem, hogy bármit [...]

2012-02-12 20:28:40

[...] Ágnes, a modern Antigoné, elcseszte, mert izomból ment neki a rendszernek. Messianisztikus hozzáállással azt várta el, [...]

2012-08-23 12:02:42