Ugrálás az időben
Na mert. Itt volt a Kis Jancsi, megtudtam, hogy Jónást azért nem tudom tanítani, immáron három hete, mert még mindig beteg. Tüdőgyulladása van szegénynek. De Jancsi leült, megivott egy sört és jót beszélgettünk. Ugrok az időben. Anyuék megérkeztek, mert vásároltak. A Faág számára vásároltak, mert háromnapos hétvégét tartanak Mánfán a jobb sorsra érdemes cigánygyerekeknek. Meg főleg azért, […]
Na mert. Itt volt a Kis Jancsi, megtudtam, hogy Jónást azért nem tudom tanítani, immáron három hete, mert még mindig beteg. Tüdőgyulladása van szegénynek. De Jancsi leült, megivott egy sört és jót beszélgettünk.
Ugrok az időben.
Anyuék megérkeztek, mert vásároltak. A Faág számára vásároltak, mert háromnapos hétvégét tartanak Mánfán a jobb sorsra érdemes cigánygyerekeknek. Meg főleg azért, mert erre sok pénzt felvettek, de basztak még megcsinálni és nyakukon a határidő. Na szóval Aput is befogták a kocsijával cipekedni (ha már hazajött hadd bűnhődjön), meg az én előteremet raktárként (én csak úgy ámblokk vagyok büntetve). És becsöngettek, hogy menjek segíteni felhozni a cuccot, de itt volt Jancsi is és akkor már ő is segített.
Ugrok az időben.
Éppen blogokat olvastam és ZL-nek írtam e-mailt, hogy installáljunk a patito.hu domainre okos saját statot, mikor csöngetnek. Kinézek az ablakon, mert gondoltam Anyuék érkeztek meg, segíteni kell biztos cipekedni, de nem. Csak Kis Jancsi. Lerohanok, beengedem. Mondja, hogy:
– Elsősorban Anyácskádhoz jöttem.
– Még nincs itthon, vásárol.
– Jó akkor beszéljük meg addig azt, amit tőled szeretnék.
Így leültünk a gép elé és előadta, hogy kéne neki hálózat, meg karácsonyra Jónás gépét kéne felújítani, hátha van valami tippem olcsó megoldásra. Volt és segítettem is. Épp kezdtünk másról beszélni mikor Anyuék megérkeztek, hogy segítsek nekik felhordani a cuccot.
Ugrok az időben.
És leültünk, kicsit kifáradva a cipekedéstől. Anya előbányászott egy kicsi szatyorból három sört, meg némi joghurtos Ritter sport csokit. És nekiláttunk dumálni. A kedvencem még a kezdet kezdetén hangzott el. Apa ugye nincs igazán képben, hogy mi a helyzet a baráti körben, mert az elmúlt időben hanyagolta őket, így került szóba, hogy Jancsi mit is dolgozik. Hajléktalanoknak segít, ugye mindenféle ügyes bajos dolgokban. Anya elgondolkodva hallgatta Jancsi beszámolóját.
– Az lehet a legrosszabb, hogy büdösek. – aztán továbbfűzte a mondatát – Az én munkámban a cigányok legalább nem annyira büdösek.
Kitört a röhögés, ő is vihorászott. Mondtam is nekik, hogy így beszél két liberális. De azt is mondtam, hogy Anya „megélhetési liberális”. Ami, talán egyedül róla mondható el tisztán ez, egyáltalán nem igaz. De további jó röhögési alapot szolgáltatott.
Aztán beszéltünk arról, hogy Jancsi kicsit borúsan látja az életet az összeköltözésben, az új házban. Sok baj van a gyerekekkel. Mesélt még ilyen homelesses sztorikat, majd kicsit később felállt és elbúcsúzkodott.
Kinga Bentzik ajánlja ezt a bejegyzést.
Írj hozzászólást!