egyszer lenn…, vagy mégse?

Fura az egyenlege a mai napnak. Megtetszett a zortal-ék contest-e, ezt már tegnap is írtam, szal kikerestem a cd halmazból a gyuri képeit (ne tudd meg bazzeg, hogy mennyit kerestem, nem ártana rendnek lennie), szal megtaláltam a híres szúnyogosat. A garrones üvegen. Na kitettem a webdesign oldalra… feléírtam, hogy contest, attam neki mail címet, aztán […]

Fura az egyenlege a mai napnak. Megtetszett a zortal-ék contest-e, ezt már tegnap is írtam, szal kikerestem a cd halmazból a gyuri képeit (ne tudd meg bazzeg, hogy mennyit kerestem, nem ártana rendnek lennie), szal megtaláltam a híres szúnyogosat. A garrones üvegen. Na kitettem a webdesign oldalra… feléírtam, hogy contest, attam neki mail címet, aztán megszellőztettem pár oldalon, wiw, tr.hu, i3, etc… Na mindenhonnan állat visszajelzés érkezett, csak az inertiások fikáznak azóta is. Mindig neosznobnak éreztem őket (azta micsa szavakat kreálok), szal most már tutira tudom, hogy így van… Le vannak hányva.

Egy kicsit rosszul esett, na…

A hódítón se volt igazán szerencsém ma. Szagot fogott a support, kaptam hibapontot, hogy két ország ugyanarról a gépről fut és egy másikat támadnak. Ha tudnák, hogy három ország az a kettő ;) De hogy Peti ecsémet idézzem: ehh, le van szarva.

Zsófi színházban volt Eszterrel, de nem jött be neki a darab, azt mondja, hogy túl sok “modern” dolog volt benne. Nekem se jön be mindig ez…

Szóval felemás nap volt. Mindegy, ledülök az ágyamra, olvasok egy kis Gravest (I, Claudius) aztán elszunyókálok… Csak az ablakban a karácsonyi égőket égve ne felejtsem…

Related External Links

Címkék:

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.