jelet a gépnek

Tíz évvel ezelőtt (meg még korábban) azt gondoltam, hogy a PC és a rá írt különböző operációs rendszerek a jó út. Változatos megoldások születtek, színes volt a paletta. Azt gondoltam az, hogy egy rendszerrel néha foglalkozni kell nem baj, pátyolgatod, szeretgeted és sokszor imádkozol, hogy működjön. Asszem valahol az első okostelefonom idején kezdtem átlátni, hogy […]

Tíz évvel ezelőtt (meg még korábban) azt gondoltam, hogy a PC és a rá írt különböző operációs rendszerek a jó út. Változatos megoldások születtek, színes volt a paletta. Azt gondoltam az, hogy egy rendszerrel néha foglalkozni kell nem baj, pátyolgatod, szeretgeted és sokszor imádkozol, hogy működjön.

Asszem valahol az első okostelefonom idején kezdtem átlátni, hogy milyen fasza, amikor célszoftver készül célhardverre. Minden klappol, ha bekapcsolod nem kell baszogatni, csak használni.

Persze ez a sokszínűség kárára megy, és azt hiszem kicsit butítja az egész szoftver ipart. A platformok közeledése uniformizálódáshoz vezet, ami ellaposodásba fog torkollani. Ez lesz a jelenlegi számítástechnika vége. Érdekes lesz a következő eresztés.

Viszont a könnyen használható és uniformizált eszközök bevonzhatják azokat a felhasználókat is, akiket eddig elrettentett a számítástechnika kockasága. Akit zavar ha pátyolgatni kell a gépet, aki nem akarja tudni, hogy mi miért történik.

Jó azoknak, akik csak jelet akarnak adni a gépnek.

Címkék: ,

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.