Szméágol

Nos újra olvasva a Gyűrűk Urát már biztosan tudom, hogy semmi hülyeséget nem mondtam, amikor Gollam-Szméágol tudathasadását kritizáltam. Valóban fellelhető a könyvben a téma, de mindkét fél, vagy tudat vagy hogyan fejezzem ki magam gonosz. Csavardi Samu élesen ki is mondja ezt, hisz ő Vakaréknak és Rohadéknak hívja. Szóval semmi nincs a könyvben ami picit is emlékeztetne a könnyben ázó manga-szemekre, meg a gyerekes jóságra. Gollam sunyi, álnok és gonosz. Kedves blogertársaim valakinél olvastam, hogy ez volt a második film legjobb jelenete, ahogy Gollam önmagával vitatkozik, azt ajánlom olvasd el a könyvet, mikor Csavardi Samu kihallgatja Gollam vitáját önmagával, asszem felednéd a filmet…

Éppen tegnap állapítottam meg, hogy Tolkien-t eddig jó mesemondónak könyveltem el magamban, de így mélyebben eltünődve a könyvön, a stilisztikát figyelve azt kell mondjam, hogy kitűnő író. Gyönyörű leíró részek, szinte félvállról vett nagyon igaz bölcsességek és a filmmel ellentétben nincs se pátosz, se csicsa csak nyersen puritán valójukban a jellemek.