"Az éjszaka elöttem és nincs mit vesztenem" - Európa Kiadó
A feleségem nagyon szereti Márquezt, amikor összejöttünk én még egy sort se olvastam el tőle, de a szerelem korai szakaszában a kezembe nyomta a könyveit és én át is rágtam magam egy csomón. A múlt héten a hangoskönyves listákat nézegetve rátaláltama Szerelemről és más démonokról címűre és ha megkínoztak volna se tudtam volna megmondani, hogy olvastam-e már. Szóval letöltöttem és meg is hallgattam. Még mindig nem emlékszem, hogy ez most első olvasás volt-e belőle, vagy már második, de legalább kikristályosodott, hogy miért nem vagyok Márquez rajongó. Már ezért megérte.
Vaszarytól én eddig a Ketten Párizs ellent és a Hárman egymás ellent olvastam, nagyon szeretem ezeket a könyveket. Még a dédmamám volt a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők irodalmi folyóirat előfizetője. Rengeteg folytatásos regény volt benne, közte a két fentebb említett. Az Új Idők szépen kötött – bár mára elég foszladozó – példányai a bélatelepi nyaraló állandó nyári olvasmányai. Érdeklődéssel hallgattam végig – Rudolf Péter előadásában – ezt az általam eddig nem ismert Vaszary hangoskönyvet.
A Nyugat Római Birodalom bukásával úgy vagyok, mint a világháborúkkal. Nem sokat foglakoztam vele és a rá következő időkkel, mert nem szerettem a rendetlenségét, túl bánatos nosztalgiát érzek a letűnt aranykor után, ahhoz, hogy igazán szerethessem a rá következőt. Mégis, Passuth most megfogott ezzel a könyvvel.
“Hajdan a közbizalom keresett fel némely férfiakat, ma bizonyos férfiak indulnak el magoknak közbizalmat keresni. (Ez pedig nagy különbség.)”
– […] Gyakran ilyenek az asszonyok? Mármint, hogy támogatni szokták az urukat és parancsolójukat érő bírálatot?
– Általában nyitottak a külvilágból érkező és a férjük jobbítását célzó javaslatok iránt, uram.
– Ez az oka, hogy a házasemberek annyira sápatagok, mi?
– Igen, uram.