Vaszary Gábor: A szőkékkel mindig baj van

Vaszarytól én eddig a Ketten Párizs ellent és a Hárman egymás ellent olvastam, nagyon szeretem ezeket a könyveket. Még a dédmamám volt a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők irodalmi folyóirat előfizetője. Rengeteg folytatásos regény volt benne, közte a két fentebb említett. Az Új Idők szépen kötött – bár mára elég foszladozó – példányai a bélatelepi nyaraló állandó nyári olvasmányai. Érdeklődéssel hallgattam végig – Rudolf Péter előadásában – ezt az általam eddig nem ismert Vaszary hangoskönyvet.

Nagy érdeklődéssel tettem a fülembe a hangoskönyvet, hálisten sikerült jó minőségben megszerezni, most nem a Vakok és Gyengénlátók szövetségének felolvasása, hanem Rudolf Péter kitűnően intonált hangja szórakoztatott. Saját karaktert kapott minden szereplő, igazán csak dícsérni tudom, bár annyit hozzá kell tenni, hogy én, mint rendszeres hangoskönyv fogyasztó ezeket a hangokat már hallottam Piszkos Fredként, Rincewindként is (illetve Széltoló, az új fordítás szerint, bleh!), dehát istenem, most rövid idő alatt átálltam.

A moly adatlapon 3 csillagot adtam ennek a kis szösszenetnek. Nem közelíti meg a már olvasott Vaszary regényeket, de könnyű, nyári olvasmányként kitűnő. No, nem újraolvasós, ami nálam a ponyva irodalom krémjét jelöli, de ha majd tengerparti unaloműzés ellen, napozáshoz regény tanácsot kérnek tőlem ez tuti az ajánlottak közt lesz.

Shakespeare óta nincs új csavar egy szerelmi történetben, két pár, félreértés, rossz tanácsok, ebből jelentősebb mérvű bonyodalom. Párizs, Svájc, síelés, vonatok, flört és ártatlan csókok, megrontásra vágyó pipogya-szűz fiatalember (ne aggódjunk, félidő tájt már csak pipogya!), majd az elkerülhetetlen happy-end. Egy mondat és mindent elmondtunk a regényről.

Nem tudom sajnos mikori könyv, de meglepően szabad szájú, frivol helyenként. Talán a molyon olvastam egy olyan kritikát, hogy érdekes abból a szempontból, hogy milyen kendőzetlenül mutatja be az úriemberek és táncosnők közti viszonyokat. Hát kérem, ebből a szempontból azért sok újat nem tudhatunk meg. Bármely második világháború előtti ponyva tartalmaz (legalább) egy táncosnőt (kóristalány), (legalább) egy forróvérű úriembert és az ő beteljesülő szerelmüket.

Ha nincs más, amit olvasnál éppen, akkor hajrá, vedd kezedbe, mp3 lejátszódba. Egyszer megéri.