Hogy nem lettem hajléktalan

Költözünk.

Négy nap múlva már nem ott lakunk, ahol eddig, igaz nem is ott, ahol majd fogunk. Két hétre Zsófi szüleihez cuccolunk be. Biztos sok ember jár így, elad egy lakást de az újba csak pár nap-hét csúszással tud beleülni. Közben kvázi-hajléktalanná válik. Kár, hogy erre a közigazgatás nincs felkészülve.

Hasamban még a sonka utójával munka előtt/helyett beugrottam az önkormányzathoz, hogy kijelentkezzem a lakásból. Kiültem a magam 20 percét, igaz nem volt előttem senki, sorszámom az első volt a mai napon. Megtudtam, hogy sanyarú az önkormányzati dolgozok helyzete, mert a víz automatába nem hoztak palackot, szóval hogy lesz így reggeli kávé? Mire megoldották a feladatot és bejutottam nyugodtan végigolvastam egy Maugham novellát. Nem baj, direkt egy, másfél órás csúszást mondtam a munkahelyemen, tudtam, hogy 10 perc ügyintézésre ez a minimális, amit számítani lehet.

Bejutottam, mondtam, hogy szeretnék kijelentkezni a lakásból, a kerületből. Kártyámat a csaj átvette, kérdi, hogy hová költözöm. XI. kerület, mondom én. Kártya vissza, azt majd akkor ott intézik, automatikusan kiírják innét mikor oda beregisztrálják. Jó, mondom arcomon behízelgő mosollyal, ám én mégis szeretnék mostan kijelentkezni, mert oda csak majd jó két hét múlva lehet, addig itt már nem lehetek, nem baj, csak jelentkeztessenek ki.

Kártya vissza. Nem lehet kijelentkeznem míg nincs hova bejelentkezni.

– Miért?! – tettem fel, a szerintem jogos kérdést
– Magyar állampolgár nem lehet bejelentett lakcím nélkül.

Agyamon képek sorjáztak megannyi lakcím nélküli honfitársamról, akik egy szál bagóért próbálnak unos-untalan lehúzni.

– És a hajléktalanok? – tevém fel a kérdést
– Ők regisztráltak!

Jó, mondom én, nekem igazából mindegy, de szerződésileg nekünk nem lehesen ottan lakni, szóval jó lenne ezt most megoldani. Nem baj, engem nem zavar ha nincs fedél a fejem felett, ép elméjű, felnőtt honpolgár lennék, vállalom ezt.

Értik ők, így a nő, de ő nem jelentkeztethet ki engem, ha nincs másik címem.

Jó, mondom én, szeretnék regisztrált hajléktalan lenni. Úgy kijelentkeztet-é?

Nem. Felháborodott, majd kinevetett. Elküldtek.

Micsoda elszánt emberek lehetnek azok, akik nap, mint nap a Moszkván kéregetnek. Hogy intézhették el ezt a procedúrát?

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.