Jönnek, mennek – Velőrózsák és Vad Fruttik

Szombat este Backpackers fesztivál volt a Gödörben, két jó ok is volt a megjelenésre: Kispál András új zenekara ezen az estén mutatkozott be (Velőrózsák), a Vad Fruttik új albumát pedig másodszor állt módomban élőben meghallgatni. Nehéz eldönteni melyiket vártam jobban.

Nem beszélek a másik két zenekarról, Kelet-Nyugat meg Marlboro Men, csupáncsak azért, mert az ő koncertjeikből csak némi dob zúgást hallottam, söröztünk meg beszélgettünk inkább.

Első etap: Velőrózsák

Ugyan már tavaly nyár óta várom, figyelgetem Kispál új út keresését direkt nem írtam róla soha, pedig nagy volt a kísértés, mikor az első próbatermi demók kikerültek a netre. Azt már tavaly lehetett tudni, hogy Velőrózsák néven fognak koncertezni, ami nagyon nem volt jó jel. A Velőrózsák egy Kispál és a Borz album címe, az utolsó, amin az új zenekar két meghatározó alakja együtt játszott, mondhatni azt is, hogy a Kispálék utolsó jó albuma. De az az album 12 éves legalább. Ha kiindulópontnak vesszük, akkor az egy nagyon nagy visszalépés.

Az első hírek azért biztatóak voltak, Kispál friss pécsi fiatalokkal, no meg Csülökkel fog együtt zenélni. Jól hangzott. Reméltem értelmes szövegírót találnak, azt mindenki tudta, hogy zeneileg nagy gond nem történhet.

A zenekar aztán jól eltűnt, itt-ott egy két 5-6 soros rövidhír volt, de azokat is úgy kellett kibányászni az internet mélységes mély bugyraiból. Aztán kb. egy hónapja, de lehet annyi sincs, lett honlap, Facebook oldal meg pár meghallgatható szám.

Itt új kitérőt tennék, szakmai ártalom. A honlap valami eszméletlenül használhatatlan, szarul kinéző… izé. Nem igazán honlap. Van egy ingyenesen regisztrálható vendégkönyv, aminek a jó része inkább fikázás, mint konstruktív beszélgetés. A zenehallgatós oldal is teljesen amatőr munka, a zenekar amikor egy új számot töltött fel rá az előző hármat kitörölte, gyaníthatóan véletlenül, mert a helyük látszik, de üresek. Biztos nem volt keret az új honlapra, vagy csak idő nem volt rá, nem tudom, de szerintem egy olyan hátszéllel induló zenekarnak, mint a Velőrózsák óriási hiba, ha kihagynak egy ilyen kommunikációs lehetőséget. Ha arra keres valaki a neten, hogy Kispál, akkor azt kéne találnia, hogy velőrózsák.hu, ne egy hivatalosan is megszűnt zenekart, ami amúgy is tetszhalott volt közel 6 évig.

Na szóval jött a koncert, ismertem azt a négy számot amit lehetett ismerni. A Feleségdal még tetszik is, a többi olyan, hogy nagyon jó zenei alapon elég gyenge énekkel előadott dalok. A szövegről ne nagyon beszéljünk, a magyar pop-rock kultúra olyan, hogy vagy nagyon jó szövegű előadókat termel ki, vagy egész csapnivalókat. De ezek a csapnivalók se rosszabbak, mint a nemzetközi mezőny szövegírói. Csak annyit mondok, hogy fordítsatok le pár Rolling Stones dalszöveget. Mókás lesz. (Másrészt minek nagyon erőlködni, ha a “kör közepén állok” tökéletesen kielégíti az ország igényeit?)

A zenekar a Gödör nagyobbik színpadán lépett fel, nekem, aki a hátsó sorokban álltam úgy tűnt 4 fővel koncertezek, de aztán a számok közben valahonnét szólt egy szintetizátor, lehet, hogy valahol megbújt egy ötödik is, ha csak nem felvételről ment.

A Kispál ugyanolyan volt, mint mindig. Jól gitározott, a metronóm mozgása, valószínűleg a felfokozott kedélyállapotnak köszönhetően, nagyobb amplitúdójú volt, mint szokott lenni. Csülök remekül dobolt. A basszusgitáros a feleségem szerint olyan volt, mintha a Kispál és a Csülök szerelemgyereke lenne, amin elég találó volt, de tisztességesen játszott és ez a lényeg. És jött az énekes. Én igazán nagyon szurkoltam meg minden, de azt kell mondjam: ő teszi gázzá a zenekart. Ez az attitűd, a szar és erőltetett poénok jöhetnek lámpalázból, meg kiküszöbölhetőek (például nem kell megszólalni, nem baj az, lehet csak az éneklésre is szorítkozni). De nincs rendben a hangja. Nem tudom, lehet, hogy a demókat még a korábbi énekes vette fel, aki szintén gyengusnak tűnt, de a jelenlegi nagyon nem jó.

Olvastam az LD interjút, két hete van a zenekarban, nagyon nehéz lehet így, de amíg a zenében látni a lehetőséget, addig se szövegekben, se énekben egyáltalán nincs.

A koncert éppen ezért nagyon ambivalens volt. A dob, a gitárok nagyon jól szóltak (még ha a dob kicsit túl is volt hangosítva), a zene kifejezetten jó volt, meglepetésnek nem hatott, elég Borzos hangzású volt, dehát ez még a 30Y-nak is bejött. Meg őszintén, milyen legyen?

A ciki faktort tovább erősítette Pavlicsek bárgyú viccelődése (hacsak nem komolyan gondolta, az LD kritikában elhangzottak után már ez se lenne meglepő), hogy nem is ismeri az utánuk fellépő, az est húzónevét jelentő Vad Fruttikat. Semmi MR2, ha már más nem? Semmi nyári fesztivál? Ez olyan, mintha én nem ismerném a konkurencia munkáit.

Rövid volt, dehát fesztivál koncerten voltunk, persze kérdéses, hogy lenne-e egyenlőre ennél több kész darab.

Kicsit csalódás volt a koncert. Viszont annyit meg kell előlegezni a zenekarnak, hogy egy két hete a csapatba került énekessel azért nagyon tisztes helytállás volt. Aztán ez még nagyon az eleje, útkeresés, össze kell szokni. Most jön a koncert szezon, láthatóan telik is a zenekar naptára, talán őszre tényleg összerázódnak. Az alap adott. Az isteni szikrát kéne megtalálni. Gyorsan.

Második etap: Vad Fruttik

Az MR2 generáció két igazán sikeres nevet termelt ki, Borit és a Love Bandet meg a Vad Fruttikat. Borinak nagy mázlija van, ugyanazt csinálják, mint előtte az Amorf Ördögökkel, szerintem színvonalban se jobb. Kellemes háttérzene, mégis nagyon sikeres lett, talán mert olyan kényelmesen alakítható minden korosztálynak. Nem szúr, nem kemény, pont trendisen túlfűtött. Csajos. Megvette az ország.

A másik a Vad Fruttik. Ők gyakorlatilag előttünk nőttek fel. A Sárga Zsigulitól eljutni az Embergépig nagyon nagy út. A Sárga Zsiguli vicces volt, kellemes és fülbemászó. Nem jobb, mint az előző bekezdésben taglalt Bori. Az első lemezt, a Rózsikámnak digitálisant nagyon nehezen tudtam csak beszerezni, elég egységes darab, nagyon jó szövegekkel és közepes zenével. Bólogatós.

A másodikat már valami szülinapra kaptam meg. Na az az igazi stíluskavalkád. Azon már elkezdődött az útkeresés, de még nem tisztult a kép. Az látszott belőle, hogy ez egy zenekar lesz, ha hangjukra találnak.

Hát megtalálták. A Fénystopposok egy mérföldkő a magyar könnyűzenében. Levél Nővéremnek, Vadászat, Tábortűz mellett, Popzene, Holdfényexpressz, Kilégzés és most a Fénystopposok.

A Quimby nagyon finoman és lassan vette át a Kispál és a Borztól a stafétát és nem igen tudott mit kezdeni vele. Talán azért, mert olyan hosszan voltak a másodikak, hogy mire célba értek ki is égtek. A Vad Fruttik jövő ilyenkor már nem tud majd a Gödörben játszani, kicsi lesz neki a hely, megeszik a Quimbyt. Ebben az évben ez volt a második koncertem, amin hallottam őket: tökéletes. Egyben van minden, éppen nagyon megy nekik és ellentétben a Quimbyvel még frissek. Ez a zenekar még jópár jó albumot fog kiadni és nem 6 év várakozással.

A szövegei nagyon jók, a zenéje kifejezetten újszerű, elektronikus, rockos, popos, jó mix. Likó kifejezetten jó karakter a színpadon, neki zsigerből ment az a közvetlenség, ami a Velőrózsák énekesének erőlködve se.

A Vad Fruttik lesz az év zenekara, a fesztiválszezon nagyon meg fogja dobni őket. Megérdemelten.