Mit kíván a Magyar Nemzet?

Tudjuk, Magyar Nemzeti Hip-Hop Rapet. De félretéve mindezt, azért érdemes lenne tudni, hogy mit szeretnénk igazából. Én ha arra gondolok, hogy “magyar”, akkor egy csomó büszke dolog jut eszembe, III. Bélától Görgei Artúrig. Mindig arra voltam büszke, hogy a magyar olyan szabadságszerető nép volt. Mindig pont addig, amíg meg nem szerezte, mert utána nem tudott […]

Mit kíván a magyar Nemzet?

Mit kíván a magyar Nemzet?

Tudjuk, Magyar Nemzeti Hip-Hop Rapet.

De félretéve mindezt, azért érdemes lenne tudni, hogy mit szeretnénk igazából. Én ha arra gondolok, hogy “magyar”, akkor egy csomó büszke dolog jut eszembe, III. Bélától Görgei Artúrig. Mindig arra voltam büszke, hogy a magyar olyan szabadságszerető nép volt.

Mindig pont addig, amíg meg nem szerezte, mert utána nem tudott mit kezdeni vele. Elnyomás – forradalom – mocsár.

Ez az egész onnét jutott eszembe, hogy olvastam a Konzervatóriumon egy cikket, egy olyan srác írta, aki 85-ben született, úgy gondolja, hogy az emberek számára a szabadság nem fontos.

Én 5 évvel előbb születtem, mint Ő, és életem első meghatározó emlékei közt vannak azok, amikor egy egész ország egyszerre akart szabad lenni. Én kicsi voltam, 9-10 éves, de egy csomó karizmatikus ember közelében lehettem, akik akkor és ott nagyon hatottak rám. Az lehet, hogy azóta mocskos szemétládák lettek sokan, de másokban azóta se kellett csalódnom.

Ilyenek például a szüleim. Ők sose voltak másmilyenek, 20 éve is pont így gondolkoztak, ahogy most. Lehet, hogy kicsit tisztábban látják a politika működését, de az alapot, az elvet, hogy szabadnak lenni opció, azt tudják. És Ők tudják azt is, hogy milyen volt nem szabadnak lenni. És nekünk, akik annak a nemzedéknek, meg az előttük levőknek köszönhetően már nem rendelkezünk valódi összehasonlítási alappal kutya kötelességünk megvédeni az ő munkájukat. Eredményeiket. Emlékezéssel és tettekkel is.

Jelenleg a kormány úgy érzi, hogy ők forradalmárok, a szabadság megvédői, olyan nemzeti toposzok, mint mondjuk Kossuth, mindenkiben van egy kicsi Kossuth. Tévednek. A forradalmárokat nem választják. Azok megvalósítják az emberek akaratát, szemben a fennálló renddel. Nekik tétje van, személyes veszélye a cselekedeteiknek. Mi veszélyezteti Orbánt, Semjént, a többit?

Ami volt az elmúlt húsz évben az nem jó mindenben, de valahol tisztességes volt. Aha, ez most fura. Tudtad, hogy ami a tied az a tied. Szabadságodban állt boldogulni, a vesztedbe rohanni, igaz mindent mostoha körülmények és korrupció közt. Dehát panamák mindig voltak és lesznek is. Viszont voltak biztos fogódzók, olyan pontok amit mindenki kimondatlanul is, de tisztelt. Ma mit látunk? Ha valami megtetszik a fidesznek elveszi, ha valami bántja a szemét elveszi. Miközben azt mondja, hogy ez a nép érdeke és akarata.

Emberek, vigyázó szemeteket a Pécsi Vízműre, a Mal zrt.-re vessétek, no meg a nyugdíjakra. Ne húzzátok be a nyakatokat, hogy elzúgott felettem a kasza, legközelebb is megúszom. Van valamid? Kezdheted félteni… Tegnap óta a szavazás eredménye is módosítható.

Megszűnt a szabadság, mert részleges szabadság nem létezik. És ahhoz, hogy ezt megértsük nem kell megtapasztalni egy más rendszert, elég végiggondolni.

Címkék: ,

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.