Mivanmost?

B kartárstól elköltöztem, következő év márciusában, mert Méhecskével összebútoroztunk. Ekkortájt egy hónapig netem se volt, szóval asszem az adta a végső kegyelemdöfést a blognak.

A Visartot nem fejeztem be. Fájó sebeket nem tépek fel. :)

Volt egy jó hosszú, közel egy éves időszak, ami alatt nem találtam meg igazán, hogy mit akarok kezdeni magammal, meg nem volt melóm meg úgy általában nehéz időszak volt. Újra elkezdtem járni a pécsi egyetemre, hogy legyen valami papírom, de ezt se meggyőződésből csinálom, csak mert a család, meg Méhecske baszogat vele. Részemről ha nem lenne diplomám nem sírnék krokodil könnyeket. De ez egy más téma, nekem még nem találták ki azt az iskolát ami lekötne.

Aztán állást kaptam a Szonda-Ipsosnál és ott koptattam másfél évig egy számítógépet, mint piackutatási asszisztens. Így visszatekintve nem énrám szabott meló volt, de jól jött, mert fasza fizetést kaptam, meg megtanítottak dolgozni. Elég öreg voltam már hozzá, hogy ezt is megtanuljam és hálás vagyok érte. Pluszban a Szonda megtanított egy olyan tanulságra, ami hozzáadódott alapból cinizmussal terhes világnézetemhez, tudniillik, hogy megfelelő pénzért mindenki hazudik. Sőt! az emberek szeretnek azért fizetni, hogy hazudjanak nekik. Nem lényeges, hogy az rossz nekik, ők azt szeretnék hallani.

Aztán az Ipsos után egy hónap munkanélküliség következett, majd a sógorom beszervezett a jelenlegi helyemre, ahol végre olyat csinálhatok amit élvezek. A pénz meg munkaidő nem a legjobb, mindkettő lehetne több, de ez van. Egy budai cégcsoport honlapjait, webáruházát építem, marketingelem (vagymi) meg seozom. Érdekes és sok munka. Ennek folyamányaképp végre elkezd beindulni a saját cégünk is, és ennek a farvizén lett újra a blog is. Ja a saját cég neve Creativ Slave Studio.

Magánéletileg a lehető legjobban alakult minden. A Zsófival összeköltözés, majd az azt követő egy nehéz év ellenére együtt maradtunk (akkortájt féltem tőle, hogy ez nem lesz így), sőt össze is házasodtunk. 8 év után. Én már jó ideje szeretnék egy gyereket, meg később még egyet, a harmadik még vita alatt áll. Nekem kettő elég lenne. És úgy tűnik, hogy most már semmi akadálya a kölöknek, csak rajtunk áll a dolog. Erről viszont itt nem értekeznék… :)

Barátok terén a régi brancs van még mindig, barátokat elveszteni nem szeretek. B kartárs és Z kartárs az alap, ez egyértelmű, mellettük a családból átemelődött Ecsém, aki állandóan lusta, de ha eljön nagyon vidám. Felköltözött Pécsről Koszti, akivel azóta rendszeresebben találkozunk. Zsófi barátnőivel is jóban vagyok, ők rengetegen vannak, Pannival a Szondánál együtt dolgoztunk fél évig, ő segített megkapni az állást is. Sajnos, bár soha közelebb nem laktunk még, a másik két unokatesóm, Vierre/Bori meg Laci kicsit eltűntek. Mindig dolguk van, ők ugyanis megtalálták azt az egyetemet ami rájuk van szabva, remélem ez majd változik még, mármint hogy találkozunk. Na…
Szoktak nálunk lenni ilyen házibulik, meg B kartársnál is amiken a társaság egy része lerészegedik, a másik meg röhög rajtuk, bukolikus mulatságok.
Szoktak lenni farsangi bulik, ahol az egész társaság hülyét csinál magából, mert kiöltözik, leisszuk magunkat, énekelünk.
Szoktak lenni kártyázós esték. Néha olyankor is leisszuk magunkat. Csúnya dolog.
Heti rendszerességgel szoktak lenni Pingvines esték, amikor beülünk a Pingvinbe, megvacsorázunk és beszélgetünk. Néha kicsit berúgunk, de ez egyre ritkább.

Lehet úgy tűnik, hogy nem igaz, de nem iszunk sokat, sőt január elseje óta nem is dohányzom. Lásd gyerek dolog ott feljebb.

Ha nem barátkozom meg dolgozom, akkor 4 dologgal szoktam az időmet tölteni.
1. Warcraftozom. Elég tekintélyes szabadidőmet áldozom erre, nagyon szeretem ezt a játékot.
2. Olvasok. Buszon, villamoson, wc-n, ebéd közben, kádban, ágyban ahol épp tudok.
3. Család. A család a legnagyobb időnyelő. Nekünk nagy jutott. Nekem lassan kettő van, Zsófinak gyakorlatilag kettő van. Valaki mindig születik, neve napja van, évfordul, vagy csak hiányol minket. Olyankor megjelenünk. Szoktunk inni is. Ha már..
4. Méhecskével szórakozunk. Tévézünk, sétálunk, bevásárolunk, embereket szólunk meg, egymást piszkáljuk, újságot olvasunk fel, tervezünk, egyszóval fenntartunk egy normális házasságot. (Szerintem.) Ez viszi a legtöbb időt el, de nem olyan szervezetten mint a többi.

Hát kb ennyi van velem mostanában. Tőmondatokban és sorrendbe szedve.