kiskarácsony, nagy a tömeg

Ahogy az Intersparban kerülgettem az embereket, hogy nagy nehezen eljussak a sor végére ahol lemérethetném a félig rohadt narancsokat az villant eszembe, hogy Árpi mindig uzit akart venni. Nem értettem igazán, de most énbennem is komoly vágy ébredt, hogy ritkítsak. Szerintem nem lenne szabad ilyen megpróbáltatásoknak kitenni egy embert, amikor már látod, hogy csak két […]

Ahogy az Intersparban kerülgettem az embereket, hogy nagy nehezen eljussak a sor végére ahol lemérethetném a félig rohadt narancsokat az villant eszembe, hogy Árpi mindig uzit akart venni. Nem értettem igazán, de most énbennem is komoly vágy ébredt, hogy ritkítsak.

Szerintem nem lenne szabad ilyen megpróbáltatásoknak kitenni egy embert, amikor már látod, hogy csak két kocsi választ el a mérlegtől, melletted egy csíkos harisnyás (borzasztó) nő szétszakítja a vékony nejlonzacskót, gurulnak az almák és az elötted levő uriember végtelen udvariasságában nekilát almákra vadászni. Közben a csíkosharisnya elrebeg pár bazdmeget és egy kriptaszökevény befurakszik eléd a sorba…

Sorolhatnám hosszan a hasonló eseteket, de minek, Jézuska, komoly felelőséged lesz abban, ha atombombát hozol karácsonyra nekem, vagy bárki más értelmes embernek aki 23.-án vásárolni indul…

Címkék: , ,

— 2001 óta írom ezt a blogot. Alkalmazott grafikusként, programozóként dolgozom és munkaidőn kívül a kislányommal és a feleségemmel töltöm az időmet. Megtaláltok a Twitteren (@oriandras) és a Facebookon is.