Oliver Cromwell – Egy katonaszent élete és kora

A Cromwell könyvet Anyutól kaptam ajándékba és decemberben a szünetben meg január elején olvastam végig. Igazából a vasbordájúakról utoljára a gimnáziumban hallottam, olvastam, a történelemnek vannak olyan részei, amiket egyszerűen nem szeretek. A világháborúk, a két háború közti időszak ilyen, de valahogy az 1800-as évek második fele és például Cromwell Angliája se vonzott soha. Szántó György Tibor könyve a korszakot ugyan nem tudta megkedveltetni velem, de ennek ellenére nagyon nehéz volt újra és újra letenni a könyvet, mikor rákényszerültem.

Szántó György Tibor: Oliver Cromwell fotó: Őri András

Stílusában azt hiszem kicsit olyan volt, mint az Idő rövid története, egyensúlyozott az olvasmányosság és a tanítás között. Egy jó tankönyvnek kéne ilyennek, oké: ilyesminek lennie, szerintem.

A cím hosszú, de mikor leteszed a könyvet megérted miért volt olyan fontos, hogy benne legyen a katonaszent kifejezés. Szántó életrajzában a lehető legtoleránsabb hősével, minden cselekedetét a vallásosságára, hit keresésére vezeti vissza. Azokat a – mondjuk ki: háborús bűnöket viszont, amik letagadhatatlanok kicsit megpróbálja jelentékteleníteni, ez volt talán az egyetlen gyenge pontja a könyvnek. Cromwell hibáit depresszióval magyarázza. Hosszú vergődéseit a hatalom felé, az előbbi mondatban említett mészárlásokat, a sokszor húzódozó-töketlenkedő politikát mind lelki betegségre vezeti vissza. Nekem ez kicsit szerecsenmosdatásnak tűnt, dehát nem én vagyok a Cromwell kutató, hanem a Szerző.

Viszont most már jeles dolgozatot írnék Cromwellről, a korabeli Angliáról. Ajánlani is fogom majd a gyerekeimnek ezt a könyvet iskolás korukban. Addig is ajánlom mindenkinek, akit érdekel a történelem. Nem regény, de izgalmas és nagyon jól megírt értekezés egy igazán érdekes ember életéről.