Erdős Virág: Eurüdiké

Fura nekem a kortárs magyar irodalom, eddig a női íróknál 100%-ban lukra futottam. A Vonalkód elment, de nem tartom túl nagy eresztésnek. A Verazélet a marketingjén kívül semmit nem tudott felmutatni, és tessék most itt van Erdős Virág novelláskötete, az Eurüdiké, ami kifejezetten vacak volt.

Biztos mindenki ismer olyan embert, aki társaságba kerülve nekilát viccelődni. Nem baj, hogy nincs humora, hogy tőle igazából senki nem tud értelmesen beszélgetni: ő csak tolja. Ilyenkor azon kívül, hogy forgatod a poharadat és lopva az órádra nézel nem nagyon tudsz mit tenni. Erdős Virág könyve pont ilyen. Vicces novellák füzére, vékonyka-elegáns kötésben, amiből két dolog hiányzik: a humor és az eredetiség.

Nagyjából húsz rövidebb, olykor egy-két oldalas írás, oké hívjuk novellának van összefűzve. Nekem a kedvencem a (lapszámra) leghosszabb darab volt, mert ez ugyanazt a képet ismételgette különféle képaláírásokkal. A képaláírások erőltetett vackok voltak, de legalább gyorsan fogyott a könyv.

Képaláírásos “humor” Erdős Virág novelláskötetében.

Igazából azért olvastam el, mert Apámék lelkendeztek róla a barátnőjével. Erdős Virág verseiről már sok jót hallottam és kíváncsi voltam milyen lehet, így kölcsönkértem a könyvet. Apuék szerint ez nagyon jó kötet, úgy tűnik alaposan eltávolodott az ízlésünk az elmúlt egy évtizedben. Lehet, hogy Erdős Virág kitűnő költő, de pocsék novellista, és a humorát olvasva nagyon sok feles kell hozzá, hogy élvezhető show(wo)man legyen.

Nem ismétlem magam, gyenge próbálkozás ez, de egy könyv nem könyv, be fogok szerezni még egy verses kötetet is tőle, aztán meglátjuk milyen a bejáratot pályán.

További kritikák a kötetről:

• Esetlegesen – revizoronline.com
• Mitologizálás – helikon.ro
• CriticaNova adatlap
• Eurüdiké s a Fanta – Beszélő