2011. szeptember havi bejegyzések

Facebook timeline verzió

Facebook: Timeline

Arról már a múltkor írtam, hogy a Facebook nem pöcsölt a nyáron és Google+ kihívására gyorsan és értelmesen válaszolt, megcsinált minden olyat, amit még nem tudott, de a Google igen. Közben viszont úgy tűnik, hogy a múlt héten belengetett nagy koncepció váltás kezd kiszivárogni élőben is. Ami nekem, mint webfejlesztéssel fogalkozó emberkének, tetszik, de a felhasználók nagy része agyfaszt fog kapni tőle. Egy kiskapu segítségével elérhető a Timeline, ami gyakorlatilag a Facebook 2.0, újragondolt, életútra alapozott közösségi site.

A probléma ott lesz, hogy a Facebook múlt heti design váltása is az őrületbe kergetett mindenkit, pedig a Timelinehoz képest az semmi volt. A cikk további részében egy gyors bemutató a Timeline felületről, meg a végén egy how-to, arról, hogy miként alakíthatod a profilodat ilyenné. Már ha akarod. Most még dönthetsz.

Elszabadulás tér

Dallamok pár percben – Pluto lemezbemutató a Gödörben

Pénteken elvillamosoztunk a Pluto – kissé megkésett – lemezbemutató koncertjére. Az album, a Nevem senki, már megjelent a tavasszal, és úgy tűnik, hogy lassan meghozza azt az ismertséget a zenekarnak, amit megérdemelnek.

De nem csak a Pluto lepett meg, hanem a Gödör is. Januártól minden szórakozóhely nem dohányzó lesz, de a Gödör elébe megy a dolognak és már október 1-től füstmentessé válik.

Trónok harca

Pannival szoktunk egymásnak könyveket ajánlani és kölcsönadni. Egy ideje már nyüstölt, hogy olvassam el a Trónok Harcát, mert tetszene nekem. Őszintén megmondom, hogy nehezen vettem rá magamat, új fantasy univerzum, nem sokat tudhat, gondoltam, mint valami nagy öreg.

Én szeretem a fantasyt, és jó sok ilyen témájú könyvön rágtam már át magamat. A Trónok Harcának a borítóján az áll, hogy Tolkien óta a legjobb fantasy mű. Ez igen ellenszenves volt, bár tudom, hogy nálunk is egyre jobban meghonosodik a borítóra rakjuk a kritikusok mondatait amerikai trendje. Számomra Tolkien sosem lesz fantasy. Mese, egy igazi világ, ilyesmi, de nem fantasy. Jobb ő annál, mondhatni, hogy a műfaj első és egyetlen mestere, a többiek csak epigonok, abból is egyre gyatrábbak.

Számomra a Trónok Harca se közelítette ezt meg. De egy fantasynek jó volt.